Borászat
A festői szépségű Ság hegy Kemenesalja ékköve. A 279 méter magas bazaltvulkán a Balaton-felvidék tanúhegyeinek láncolatába illeszkedik, 1998 óta a Somlói Történelmi Borvidék része.
Bortermelői szempontból 3 egységre bontható: a celldömölki, a mesteri és a kemeneskápolnai oldalakra. A déli „Tündérvölgyben” termelt szőlőből zamatosabb, lágyabb borok készíthetőek, míg az északi oldalra a savasabb, keményebb karakterek jellemzőek. Különlegességük a hegy hőtartó képességének és mineralitásának köszönhető. A jó minőségű, tüzes fehérborok a XX. századot megelőzően ősi magyar szőlőfajtákból készültek, melyek az 1900-as évek elején pusztító filoxéra vész során sajnos kipusztultak. Ezt követően telepítették a ma uralkodó olaszrizlinget, de jelentős mennyiséget képvisel a királyleányka, zöldveltelini, chardonnay, sauvignon blanc és a hárslevelű is. A kísérleti fajták között az illatosak is megtalálhatóak: a cserszegi fűszeres, az irsai olivér, a tramini és a nektár. Világfajtaként ígéretes újratelepítés a furmint, megtalálható továbbá a korona és a juhfark. Kékszőlőben a kékfrankos, zweigelt, pinot noir és a portugeser a legelterjedtebb, bár a megtermelt szőlőmennyiségnek csak 30-40 %-át adják.
A „Sagweinerként” ismert bort pozitív élettani hatásai miatt a XVIII-XIX. században szerte Európában árulták a patikák. Vesetisztítóként, gyomorjavítóként és étvágyfokozóként ajánlották. Jó példa Otto von Bismarck esete, aki egy bécsi császári látogatáson kóstolta meg a ságit, ami úgy megízlett neki, hogy azután már csak ilyet fogyasztott. A korábban gyomorbajjal küszködő vaskancellár étvágyára soha többé nem volt panasz.
A XVIII. században a Ság hegyi bort Bécsben értékesítették, és a hagyomány szerint a „nászéjszakák bora” elnevezést valójában nem a somlai borra, hanem a ságira használták. A Habsburg udvarban elterjedt a hiedelem, miszerint csak a „nászéjszakák bora” elfogyasztása biztosíthatja a pár számára a fiú utódot, vagyis a trónörököst. A ságiak úgy tartják, hogy, amikor egyszer nagy jégverés volt Ságon, és elmaradt a termés, a Somlóról vitték a bort. A rákövetkező évben a fiúáldás elmaradt, és megszületett Mária Terézia…
A különleges ízvilágú „Ság hegyi” hírnevének újraélesztése érdekében a hegyen kísérletek folynak a legjobban odaillő fajta és biotermesztésre is alkalmas szőlő kifejlesztése érdekében, hungarikumnak számító fajták telepítése kezdődött.
A Ság hegy legendás történelmi borai sok évtizedes Csipkerózsika álmukból lassan új életre kelnek…
Ság hegyi Szív Pince borkóstoló
Bortermelői szempontból 3 egységre bontható: a celldömölki, a mesteri és a kemeneskápolnai oldalakra. A déli „Tündérvölgyben” termelt szőlőből zamatosabb, lágyabb borok készíthetőek, míg az északi oldalra a savasabb, keményebb karakterek jellemzőek. Különlegességük a hegy hőtartó képességének és mineralitásának köszönhető. A jó minőségű, tüzes fehérborok a XX. századot megelőzően ősi magyar szőlőfajtákból készültek, melyek az 1900-as évek elején pusztító filoxéra vész során sajnos kipusztultak. Ezt követően telepítették a ma uralkodó olaszrizlinget, de jelentős mennyiséget képvisel a királyleányka, zöldveltelini, chardonnay, sauvignon blanc és a hárslevelű is. A kísérleti fajták között az illatosak is megtalálhatóak: a cserszegi fűszeres, az irsai olivér, a tramini és a nektár. Világfajtaként ígéretes újratelepítés a furmint, megtalálható továbbá a korona és a juhfark. Kékszőlőben a kékfrankos, zweigelt, pinot noir és a portugeser a legelterjedtebb, bár a megtermelt szőlőmennyiségnek csak 30-40 %-át adják.
A „Sagweinerként” ismert bort pozitív élettani hatásai miatt a XVIII-XIX. században szerte Európában árulták a patikák. Vesetisztítóként, gyomorjavítóként és étvágyfokozóként ajánlották. Jó példa Otto von Bismarck esete, aki egy bécsi császári látogatáson kóstolta meg a ságit, ami úgy megízlett neki, hogy azután már csak ilyet fogyasztott. A korábban gyomorbajjal küszködő vaskancellár étvágyára soha többé nem volt panasz.
A XVIII. században a Ság hegyi bort Bécsben értékesítették, és a hagyomány szerint a „nászéjszakák bora” elnevezést valójában nem a somlai borra, hanem a ságira használták. A Habsburg udvarban elterjedt a hiedelem, miszerint csak a „nászéjszakák bora” elfogyasztása biztosíthatja a pár számára a fiú utódot, vagyis a trónörököst. A ságiak úgy tartják, hogy, amikor egyszer nagy jégverés volt Ságon, és elmaradt a termés, a Somlóról vitték a bort. A rákövetkező évben a fiúáldás elmaradt, és megszületett Mária Terézia…
A különleges ízvilágú „Ság hegyi” hírnevének újraélesztése érdekében a hegyen kísérletek folynak a legjobban odaillő fajta és biotermesztésre is alkalmas szőlő kifejlesztése érdekében, hungarikumnak számító fajták telepítése kezdődött.
A Ság hegy legendás történelmi borai sok évtizedes Csipkerózsika álmukból lassan új életre kelnek…
Ság hegyi Szív Pince borkóstoló
A Kemenes Vulkán Parktól mintegy 700 méterre, a Ság hegyen 10 perces sétával elérhető a Szív Pince. A helytörténeti jelentőségű pince az 'ürgeivás' szokásáról közismert. Városunkba, Celldömölkre és a Kemenes Vulkán Parkba érkező vendégeknek, a Ság hegyen túrázóknak pincénkben lehetőségük van helyi és somlói bort kóstolni.
További információ Facebookon és a Kemenes Vulkán Park honlapján!
További információ Facebookon és a Kemenes Vulkán Park honlapján!
|
||||||||||||||||
Danka Imre Családi Pincészete
Mélybíbor és püspöklila mályvák koszorújában megbújó szőlőszigetek mellett vezet az út a pincéhez, ahol a hegy vallatója, mesélője várja a betérőt. Itt le kell ülni, beszívni a jó levegőt, nézni a Nap íves jártát, és beszélgetni a finom borok és hagyományos ételek mellett. A pincét, a boroshordókat Szent Orbán szobra őrzi, melyet a borosgazda magától a prágai püspöktől kapott ajándékba.
Itt a borról, az étekről vagyis az életről szól minden…
|
|||||||||||||||
Elérhetőség:
Tel.: +36 30 411 2380, +36 95 420 753
E-mail: dhzs@freemail.hu
GPS: 47.237260, 17.110462
|
A további navigáláshoz kérem, használja a menüpontokat.
A Program a NYDOP-2.3.1/A-12/2012-0003 számú projekt
támogatásával valósult meg.