Jánosháza
A környék már évezredek óta lakott. Közelében, a 8-as és a 84-es út kereszteződésénél hat késő bronzkori urnasírt tartalmazó halomsírt tártak fel.
Jánosházát az évszázadok során több főnemesi család is birtokolta. A település és vidéke a XV. század elején a Garayak kezére került, majd öröklés révén az Erdődyek kapták. Várkastélyának első írásos említése 1510-ből való. Az Erdődy család a települést a Choron családnak adta zálogba, akik örökbirtokként rögzítették birtoklásuk jogcímét.A Choronok a várkastélyt reneszánsz óolasz bástyával és négyszögletes alaprajzú védelmi rendszerrel erősítették meg. Jánosháza ekkor éli virágkorát, központi fekvésének és a főút közelségének köszönhetően.
A XVII. században a település mezővárosi rangot kapott, és a fejlődés útjára lépett. Az emeletes várkastély tornyában ekkorra már óra és harang is volt.
A XVII. században leégett fatemplom helyett az Erdődy család építtette majd bővítette Jánosháza katolikus templomát.
A település a század végére jelentős vásártartó hellyé vált. Ez a szerepe azonban csökkent, miután több környező település is vásártartási jogot szerzett.
A XIX. században Jánosháza járási székhely is volt, de központi szerepét nem tudta megtartani, így a kiscelli járáshoz csatolták. Mára városi rangra emelkedett.
Jánosházát az évszázadok során több főnemesi család is birtokolta. A település és vidéke a XV. század elején a Garayak kezére került, majd öröklés révén az Erdődyek kapták. Várkastélyának első írásos említése 1510-ből való. Az Erdődy család a települést a Choron családnak adta zálogba, akik örökbirtokként rögzítették birtoklásuk jogcímét.A Choronok a várkastélyt reneszánsz óolasz bástyával és négyszögletes alaprajzú védelmi rendszerrel erősítették meg. Jánosháza ekkor éli virágkorát, központi fekvésének és a főút közelségének köszönhetően.
A XVII. században a település mezővárosi rangot kapott, és a fejlődés útjára lépett. Az emeletes várkastély tornyában ekkorra már óra és harang is volt.
A XVII. században leégett fatemplom helyett az Erdődy család építtette majd bővítette Jánosháza katolikus templomát.
A település a század végére jelentős vásártartó hellyé vált. Ez a szerepe azonban csökkent, miután több környező település is vásártartási jogot szerzett.
A XIX. században Jánosháza járási székhely is volt, de központi szerepét nem tudta megtartani, így a kiscelli járáshoz csatolták. Mára városi rangra emelkedett.
Erdődy-Choron-kastély
A várkastély első írásbeli említése 1510-ből maradt fenn. 1510-ben a király, Erdődy Péternek (Bakócz Tamás unokaöccsének) engedélyezte, hogy udvarházát fallal és árokkal vegye körbe. 1538-ban Török Bálint kezére került. 1609-ben kora barokk stílusban bővítették. 1732 után került vissza az Erdődyek birtokába a kastély meglehetősen romos állapotban. 1758-ban átépítették, és ismét lakhatóvá tették, de az 1780-as évekre állapota újfent leromlott.
A kastély egészen az államosításig az Erdődyeké maradt. A II. világháború végén a bevonuló orosz csapatok feldúlták és kifosztották. A háború után egy ideig járványkórház működött falai között, melynek során állapota tovább romlott. Később mezőgazdasági szakiskolát és óvodát alakítottak ki benne, míg a tetőtérben múzeum kapott helyet. Az épület jelenleg üresen áll, nem látogatható. A hajdani vadászkastély nemrégiben új tetőt és díszkivilágítást kapott.
A kastély egészen az államosításig az Erdődyeké maradt. A II. világháború végén a bevonuló orosz csapatok feldúlták és kifosztották. A háború után egy ideig járványkórház működött falai között, melynek során állapota tovább romlott. Később mezőgazdasági szakiskolát és óvodát alakítottak ki benne, míg a tetőtérben múzeum kapott helyet. Az épület jelenleg üresen áll, nem látogatható. A hajdani vadászkastély nemrégiben új tetőt és díszkivilágítást kapott.
Római katolikus templom
A templom 1734 körül épült a korábbi, akkorra már elpusztult fatemplom helyett. 1779-ben építették át klasszicizáló barokk stílusban. A római katolikus templom egyenes záródású szentélye keskenyebb a hajónál. Ívesen tört párkányú, sátortetős tornya csak a harangszinttel emelkedik ki a homlokzatból.
A hajót három osztatú csehsüvegboltozat, a szentélyt és sekrestyét csehboltozat fedi. A nyugati oldalon két pilléren nyugvó karzat van. A főoltárkép egy barokk stílusú falkép, amely a Jézust keresztelő Szent Jánost ábrázolja, felettük a Szentlélek galamb formájában. A szintén barokk mellékoltárt Assisi Szent Ferencnek állították. A kagyló alakú kő keresztelőkút fa fedőjén Krisztus és a templom védőszentje, Keresztelő Szent János barokk szobra látható. A falfülkében fából faragott barokk Piéta szobor van.
A hajót három osztatú csehsüvegboltozat, a szentélyt és sekrestyét csehboltozat fedi. A nyugati oldalon két pilléren nyugvó karzat van. A főoltárkép egy barokk stílusú falkép, amely a Jézust keresztelő Szent Jánost ábrázolja, felettük a Szentlélek galamb formájában. A szintén barokk mellékoltárt Assisi Szent Ferencnek állították. A kagyló alakú kő keresztelőkút fa fedőjén Krisztus és a templom védőszentje, Keresztelő Szent János barokk szobra látható. A falfülkében fából faragott barokk Piéta szobor van.
Szűz Mária-szobor
A Mária kertben álló barokk alkotás a felhőkön álló Mária megkoronázását mutatja be, az alak felett a Szentháromság látható, a konzolokon két angyal szobra áll.
Szent Vendel-kápolna
A jánosházi Szent Vendel-kápolna 1781-ben épült. Előzményéről annyit tudunk, hogy az 1700-as évek közepén marhavész tört ki a faluban, és nagy veszteség érte az állattartó gazdákat. A Jóistenhez fohászkodtak és kérték Szent Vendel segítségét, megfogadva, hogy a marhavész elteltével kápolnát építenek tiszteletére. A falu közössége megtartotta szavát. A kápolna oltárképének sarkában Max Piaret kézjegye és az 1793-as évszám látható. Sajnos a legutóbbi felújításon a szakemberek megállapítása szerint az eredeti barokk freskókat nem jó minőségben restaurálták.
Antall József miniszterelnök szobra
Antall József (1932–1993), politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke emlékére állíttatta Jánosháza önkormányzata és polgárai.
Antall József bronz mellszobra mészkő talapzaton áll, mellette egy mészkő tábla egy Antall József-idézettel.
Alkotója Tóth Emőke szobrászművész.
Antall József bronz mellszobra mészkő talapzaton áll, mellette egy mészkő tábla egy Antall József-idézettel.
Alkotója Tóth Emőke szobrászművész.
Batthyány-emléktábla
A Batthyány utca 6. sz. ház falán emléktábla jelzi, hogy itt tartották fogva gróf Battyhány Lajost, az első felelős magyar kormány elnökét, akit Jánosháza népe 1849. április 28-án megpróbált kiszabadítani.
Ritter Múzeum
Ritter Múzeum
A Ritter Múzeum mintegy 1000 tárgyból álló gyűjteményi kiállításának témája Jánosháza története és néprajza. A múzeum előzetes egyeztetés után a művelődési ház nyitvatartási idejében látogatható.
Elérhetőségek:
Batthyány Lajos ÁMK Művelődési Otthon és Könyvár, Bajcsy-Zs. u. 2.
Telefon: 95/450-113
Email: muvelodesihaz@janoshaz.hu
A művelődési ház nyitva tartása:
Hétfő: 9.00-19.00
Kedd: zárva
Szerda: 9-00-17.00
Csütörtök: 9.00-17.00
Péntek: 9.00-17.00
Téglaszín-tó
Elérhetőségek:
Batthyány Lajos ÁMK Művelődési Otthon és Könyvár, Bajcsy-Zs. u. 2.
Telefon: 95/450-113
Email: muvelodesihaz@janoshaz.hu
A művelődési ház nyitva tartása:
Hétfő: 9.00-19.00
Kedd: zárva
Szerda: 9-00-17.00
Csütörtök: 9.00-17.00
Péntek: 9.00-17.00
Téglaszín-tó
A jánosházi horgásztót az 1940-es évek végéig agyagbányászatra használták tégla- és cserépkészítés céljából, a II. világháború után ipari célra már nem hasznosították. A vízmélység több helyen eléri a 8m-t is.
Horgászatra minden hétvégén 7-től 19 óráig van lehetőség.
Jegy váltható: a Műszaki-villamossági boltban Szalai Józsefnél (+36 70 702 8280)
Fogható halak: ponty, amur, süllő, szürkeharcsa, keszeg, kárász
| Képgaléria | ||||||
 |  |  |  | |||
 |  | |||||
|
A további navigáláshoz kérem, használja a menüpontokat.
A Program a NYDOP-2.3.1/A-12/2012-0003 számú projekt
támogatásával valósult meg.