Farkas-erdő
A kéktúra útvonalán fekvő Farkas-erdő szemet-lelket gyönyörködtető túraélményt kínál. Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje 1252-ben a Farkas család tulajdonában volt. A területen található Vas megye első védett helyi természeti értéke.
A parkerdőben túrázó szépen kiépített és rendbentartott pihenőhelyeket, tanösvényt talál, "banyafák" (elpusztult és kidőlt, több mint 300 éves tölgy tanúfák), Scherg Lőrinc sírja mellett vezet az útja.
A Mária Terézia-forrást és a közvetlen környezetét 1942-ben nyilvánították védetté a 7200 hektáros Farkas-erdő szélén. Az erdő egyik nevezetességének számító forrás, népies nevén "Thrézia‐kút" Káld és Bejcgyertyános között található a Csikászó‐patak völgyében.
A parkerdő 2015. tavaszán Scherg Lőrincről elnevezett kilátóval gazdagodott. A közel 20 méter magas fából készült kilátó a vasi haranglábak mintájára készült. A magasból jól látszik a Kemeneshát, a Ság hegy, a Kis-Somlyó, de még a Somló és tiszta időben a Bakony is.
A parkerdő a 84-es főútról közelíthető meg, az 55-ös és 56-os kilométerkő között kell lehajtani Káld közelében.
Látnivalók:
Rózsáskerti kirándulóhely: Gérce, illetve a 84-es főút felől az Országos Kéktúra nyomvonalán érkezve, áthaladva a fogadókapu alatt, elhaladva a Rózsáskerti erdészház mellett, érjük el a kirándulóhelyet. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét. Innen indul a Gombaismereti Tanösvény.
Scherg sír: Az aszfaltos út mellett tájékoztató tábla jelzi a Scherg házaspár sírjának helyét, megismertet Scherg Lőrinc erdőmester történetével.
Banyafai kirándulóhely: 1,5 km-re délre található a Rózsáskerti kirándulóhelytől, a Gombaismereti Tanösvény végállomása. Az 1995-ben kidőlt vénséges vén tölgyek (~300 évesek) már a Farkas-erdő telepítése előtt is itt álltak, egy óriási legelőterületen. Hajdan pásztorok telepedtek le árnyékukban, amíg a nyájaikat őrizték. Nevük a hiedelemvilágból eredeztethető, amely szerint tövükben találkoztak szombatonként a seprűnyélen odaérkező boszorkányok. A nagy banyafa törzskerülete 648 cm, magassága 23 m, koronaátmérője 32 m volt 1932-ben. A kis banyafa törzskerülete ugyanebben az időpontban 403 cm volt.
Hidegkúti Vadászház:
A Farkas-erdő szívében elhelyezkedő Káld-Hidegkúti komplexum jelenleg új vadászházként és oktatóközpontként funkcionál.
Kisboldogasszony-kápolna:
A vadászház mellett 2017-ben kápolna épült. Az erdei kápolna különleges dísze a Csíksomlyói Mária- kegyszobor kicsinyített, hű másolata. Az üvegablakokon Mária, Szent Imre és Szent Hubertus alakjai elevenednek meg.
Hidegkúti pihenőhely: A vadászház közelében, az Országos Kéktúra pecsételő helye mellett tűzrakó hely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla áll a kirándulók rendelkezésére. Innen a ● turistafestés vezet a Trézia-kúti kirándulóhelyre.
Őserdő: A Hidegkúti Vadászház mellett fekvő erdőterület, melyről tájékoztató táblán olvashatunk. A faállomány alakulását már legalább 120 éve kizárólag a természetes folyamatok határozzák meg, helyi jelentőségű védett természeti terület.
Trézia-kúti kirándulóhely: A Mária Terézia-forrás Vas megye első természetvédelmi területe, mely 1942 óta élvez védettséget, a Lajos-bükkökkel egyidejűleg. Nevét a Mária Terézia-forrás egykori tulajdonosáról, Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnőről kapta. A térképeken Terézia-kút néven szerepel, de a helybeliek Trézia-kútnak nevezik. A kúthoz védőfásítással keretezett út vezet, védőház, tűzrakó helyek, erdei bútorok várják a kirándulókat. A talajvízszint már évtizedek óta olyan mélyre süllyedt, hogy a kút természetes vízellátása nem biztosítható. Az újjáépített Trézia-kutat napelemmel működő szivattyú látja el vízzel.
Erdei kereszt: Az Országos Kéktúráról leágazó ▲ turistaút mentén, a káldiak által „Pilóta-domb" néven ismert területen halt légi harcban hősi halált 1944. augusztus 7-én vitéz nemes Molnár László repülőm hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem tulajdonosa, aki haláláig a II. világháborúban a legtöbb magyar légi győzelmet aratta. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a hős pilóta emléke előtt tisztelegve állíttatta halálának helyszínén az emlékkeresztet.
Scherg Lőrinc-kilátó: A vasi haranglábak mintájára épült kilátó közel 20 m magas. Fentről a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat láthatjuk. A síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek ki: É-ÉK-i irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufagyűrűhöz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 m), ÉK-i irányban a Ság hegy (278 m), DK felé a 219 m magas Kis-Somlyó, és távolabb a Somló (431 m). Keleti irányban Káld község, a Ság hegy irányában pedig Vásárosmiske látható, keleten a Bakony vonulata zárja a látóhatárt.
Avasi öreg tölgy: A Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják. Az „Avas" név mindenhol az erdőhöz, a megkülönböztetett figyelemben részesített öreg tölgyesekhez, bükkösökhöz kötődik. Így lehetett ez Káld határában is, hisz a Farkas-erdőt ábrázoló térképén három megírást is találunk: Avas, Kis-Avasi-erdő és Avasi-legelő. Az itt megcsodálható „Avasi öreg tölgy" korhadó törzse az Avas egykori erdejére emlékeztet bennünket. Megközelítően 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki.
Lajos-bükkösi kirándulóhely: Káld területén, a Lajos-bükkök közelében, az Országos Kéktúra mentén érhetjük el. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók pihenését.
Lajos-bükkök: Scherg Lőrinc a Farkas-erdő átalakítása során, Káld közelében bükköst is létrehozott az egykori tulajdonos, III. Lajos bajor király emlékére. Sajnos azonban a korábbi állományból megmaradt, utolsó kettő Lajos-bükk 2005-ben, egy szélvihar nyomását már nem bírta ki, derékba törtek, s napjainkra már csak csonkjaik emlékeztetnek a hajdani bajor királyi erdőre. Az itt található, 1911-ben felállított kőpad az e helyütt megpihenő bajor királyi hercegi családra emlékeztet, neve is „Királyi-kőpad".
Káldi bejárat: Káld község nyugati szélén fogadó kapu köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket, pihenőhely áll a kirándulók, valamint az Országos Kéktúrán haladók rendelkezésére.
Csipkereki autóspihenő: A Farkas-erdő déli részén, a 8-as sz. főút mentén található, a 132,3 km-nél.
A parkerdőben túrázó szépen kiépített és rendbentartott pihenőhelyeket, tanösvényt talál, "banyafák" (elpusztult és kidőlt, több mint 300 éves tölgy tanúfák), Scherg Lőrinc sírja mellett vezet az útja.
A Mária Terézia-forrást és a közvetlen környezetét 1942-ben nyilvánították védetté a 7200 hektáros Farkas-erdő szélén. Az erdő egyik nevezetességének számító forrás, népies nevén "Thrézia‐kút" Káld és Bejcgyertyános között található a Csikászó‐patak völgyében.
A parkerdő 2015. tavaszán Scherg Lőrincről elnevezett kilátóval gazdagodott. A közel 20 méter magas fából készült kilátó a vasi haranglábak mintájára készült. A magasból jól látszik a Kemeneshát, a Ság hegy, a Kis-Somlyó, de még a Somló és tiszta időben a Bakony is.
A parkerdő a 84-es főútról közelíthető meg, az 55-ös és 56-os kilométerkő között kell lehajtani Káld közelében.
Látnivalók:
Rózsáskerti kirándulóhely: Gérce, illetve a 84-es főút felől az Országos Kéktúra nyomvonalán érkezve, áthaladva a fogadókapu alatt, elhaladva a Rózsáskerti erdészház mellett, érjük el a kirándulóhelyet. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét. Innen indul a Gombaismereti Tanösvény.
Scherg sír: Az aszfaltos út mellett tájékoztató tábla jelzi a Scherg házaspár sírjának helyét, megismertet Scherg Lőrinc erdőmester történetével.
Banyafai kirándulóhely: 1,5 km-re délre található a Rózsáskerti kirándulóhelytől, a Gombaismereti Tanösvény végállomása. Az 1995-ben kidőlt vénséges vén tölgyek (~300 évesek) már a Farkas-erdő telepítése előtt is itt álltak, egy óriási legelőterületen. Hajdan pásztorok telepedtek le árnyékukban, amíg a nyájaikat őrizték. Nevük a hiedelemvilágból eredeztethető, amely szerint tövükben találkoztak szombatonként a seprűnyélen odaérkező boszorkányok. A nagy banyafa törzskerülete 648 cm, magassága 23 m, koronaátmérője 32 m volt 1932-ben. A kis banyafa törzskerülete ugyanebben az időpontban 403 cm volt.
Hidegkúti Vadászház:
A Farkas-erdő szívében elhelyezkedő Káld-Hidegkúti komplexum jelenleg új vadászházként és oktatóközpontként funkcionál.
Kisboldogasszony-kápolna:
A vadászház mellett 2017-ben kápolna épült. Az erdei kápolna különleges dísze a Csíksomlyói Mária- kegyszobor kicsinyített, hű másolata. Az üvegablakokon Mária, Szent Imre és Szent Hubertus alakjai elevenednek meg.
Hidegkúti pihenőhely: A vadászház közelében, az Országos Kéktúra pecsételő helye mellett tűzrakó hely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla áll a kirándulók rendelkezésére. Innen a ● turistafestés vezet a Trézia-kúti kirándulóhelyre.
Őserdő: A Hidegkúti Vadászház mellett fekvő erdőterület, melyről tájékoztató táblán olvashatunk. A faállomány alakulását már legalább 120 éve kizárólag a természetes folyamatok határozzák meg, helyi jelentőségű védett természeti terület.
Trézia-kúti kirándulóhely: A Mária Terézia-forrás Vas megye első természetvédelmi területe, mely 1942 óta élvez védettséget, a Lajos-bükkökkel egyidejűleg. Nevét a Mária Terézia-forrás egykori tulajdonosáról, Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnőről kapta. A térképeken Terézia-kút néven szerepel, de a helybeliek Trézia-kútnak nevezik. A kúthoz védőfásítással keretezett út vezet, védőház, tűzrakó helyek, erdei bútorok várják a kirándulókat. A talajvízszint már évtizedek óta olyan mélyre süllyedt, hogy a kút természetes vízellátása nem biztosítható. Az újjáépített Trézia-kutat napelemmel működő szivattyú látja el vízzel.
Erdei kereszt: Az Országos Kéktúráról leágazó ▲ turistaút mentén, a káldiak által „Pilóta-domb" néven ismert területen halt légi harcban hősi halált 1944. augusztus 7-én vitéz nemes Molnár László repülőm hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem tulajdonosa, aki haláláig a II. világháborúban a legtöbb magyar légi győzelmet aratta. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a hős pilóta emléke előtt tisztelegve állíttatta halálának helyszínén az emlékkeresztet.
Scherg Lőrinc-kilátó: A vasi haranglábak mintájára épült kilátó közel 20 m magas. Fentről a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat láthatjuk. A síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek ki: É-ÉK-i irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufagyűrűhöz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 m), ÉK-i irányban a Ság hegy (278 m), DK felé a 219 m magas Kis-Somlyó, és távolabb a Somló (431 m). Keleti irányban Káld község, a Ság hegy irányában pedig Vásárosmiske látható, keleten a Bakony vonulata zárja a látóhatárt.
Avasi öreg tölgy: A Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják. Az „Avas" név mindenhol az erdőhöz, a megkülönböztetett figyelemben részesített öreg tölgyesekhez, bükkösökhöz kötődik. Így lehetett ez Káld határában is, hisz a Farkas-erdőt ábrázoló térképén három megírást is találunk: Avas, Kis-Avasi-erdő és Avasi-legelő. Az itt megcsodálható „Avasi öreg tölgy" korhadó törzse az Avas egykori erdejére emlékeztet bennünket. Megközelítően 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki.
Lajos-bükkösi kirándulóhely: Káld területén, a Lajos-bükkök közelében, az Országos Kéktúra mentén érhetjük el. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók pihenését.
Lajos-bükkök: Scherg Lőrinc a Farkas-erdő átalakítása során, Káld közelében bükköst is létrehozott az egykori tulajdonos, III. Lajos bajor király emlékére. Sajnos azonban a korábbi állományból megmaradt, utolsó kettő Lajos-bükk 2005-ben, egy szélvihar nyomását már nem bírta ki, derékba törtek, s napjainkra már csak csonkjaik emlékeztetnek a hajdani bajor királyi erdőre. Az itt található, 1911-ben felállított kőpad az e helyütt megpihenő bajor királyi hercegi családra emlékeztet, neve is „Királyi-kőpad".
Káldi bejárat: Káld község nyugati szélén fogadó kapu köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket, pihenőhely áll a kirándulók, valamint az Országos Kéktúrán haladók rendelkezésére.
Csipkereki autóspihenő: A Farkas-erdő déli részén, a 8-as sz. főút mentén található, a 132,3 km-nél.
| Képgaléria | ||||||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  | ||||
|
A további navigáláshoz kérem, használja a menüpontokat.
A Program a NYDOP-2.3.1/A-12/2012-0003 számú projekt
támogatásával valósult meg.