Káld
Káld története
A megye keleti részének déli felében, a 84-es főút mentén található a falu. A Kodó- és a Csikászó-patak között fekszik, Sárvártól 14 km, Celldömölktől 21 km, a megyeszékhelytől pedig 42 km távolságra.
A Káld falunév személynévből ered, magyar névadással. A Cald, Calud szó egyesek szerint a török eredetű Kál (öreg) személynévből képződött, míg mások úgy gondolják, a Qaldi (még nem halt meg) személynév lelhető fel benne. A község névadója Árpád egyik unokája, Kál, horka méltóságot viselt és ő birtokolta a balatonfelvidéki „Káli-medencét” is. Szállásterületként kapta ezt a mezőt, amelynek pedig ő a nevét kölcsönözte, így kapta a község a Káld nevet.
Azon a területen, mely most a káldi határt képezi, a történelem folyamán több nemes földesúri család is élt: Belkus, a Sárvári Váruradalom mindenkori ura, a Páris alapította Káldy, a Severed alapította Káldy, Marczellfalvi, Kámi, döbröntei Himfy, Gordovai, Uky, Széky, Csányi, Sághy, Gulácsi Farkas, Róhrel, Lánci-Búza, monyorókeréki Ellerbach, gróf Erdődy, és a Batthyány család hercegi ága. Esztei Ferdinánd modenai uralkodó 1805-ben megvásárolta a Sárvári Váruradalmat, így Káldon is földesúr lett, ezzel a lehetősége nyílott arra, hogy egy „Beszálló Vendéglőt” alapítson.
A régi időkben a legtöbb településnek változtatni kellett a helyét az ellenség elöli rejtőzködés miatt. Káld sem ezen a helyen volt. 1530-32 táján a törökök közeledtének hírére korábbi helyéről elődeink állataikkal és ingóságaikkal a mostani helyen tudtak elrejtőzködni, mert akkor ezt a területet sűrű erdő borította. A törökök Káldot porig égették. Káld több mint 470 éve áll mostani helyén.
A felső-káldiak az északi részen, az alsó-káldiak a déli oldalon kezdtek el építkezni. A két falu mezsgyéjét két sziklatömbbel jelölték meg, amiket 1938-ban eltávolítottak.
1535 táján, a jelenlegi templomtól északi irányban 20 lépésnyi távolságra építettek egy kicsi templomot, aminek tornya is volt. Védőszentje ennek is, mint annak amit a törökök leromboltak, Szent Kozma és Domján lett. A templom körül temető volt 1781-ig. Azóta van a jelenlegi helyen a sírkert.
1877-ben a község nagyobb része leégett, a kár felmérhetetlenül nagy volt.
A megye keleti részének déli felében, a 84-es főút mentén található a falu. A Kodó- és a Csikászó-patak között fekszik, Sárvártól 14 km, Celldömölktől 21 km, a megyeszékhelytől pedig 42 km távolságra.
A Káld falunév személynévből ered, magyar névadással. A Cald, Calud szó egyesek szerint a török eredetű Kál (öreg) személynévből képződött, míg mások úgy gondolják, a Qaldi (még nem halt meg) személynév lelhető fel benne. A község névadója Árpád egyik unokája, Kál, horka méltóságot viselt és ő birtokolta a balatonfelvidéki „Káli-medencét” is. Szállásterületként kapta ezt a mezőt, amelynek pedig ő a nevét kölcsönözte, így kapta a község a Káld nevet.
Azon a területen, mely most a káldi határt képezi, a történelem folyamán több nemes földesúri család is élt: Belkus, a Sárvári Váruradalom mindenkori ura, a Páris alapította Káldy, a Severed alapította Káldy, Marczellfalvi, Kámi, döbröntei Himfy, Gordovai, Uky, Széky, Csányi, Sághy, Gulácsi Farkas, Róhrel, Lánci-Búza, monyorókeréki Ellerbach, gróf Erdődy, és a Batthyány család hercegi ága. Esztei Ferdinánd modenai uralkodó 1805-ben megvásárolta a Sárvári Váruradalmat, így Káldon is földesúr lett, ezzel a lehetősége nyílott arra, hogy egy „Beszálló Vendéglőt” alapítson.
A régi időkben a legtöbb településnek változtatni kellett a helyét az ellenség elöli rejtőzködés miatt. Káld sem ezen a helyen volt. 1530-32 táján a törökök közeledtének hírére korábbi helyéről elődeink állataikkal és ingóságaikkal a mostani helyen tudtak elrejtőzködni, mert akkor ezt a területet sűrű erdő borította. A törökök Káldot porig égették. Káld több mint 470 éve áll mostani helyén.
A felső-káldiak az északi részen, az alsó-káldiak a déli oldalon kezdtek el építkezni. A két falu mezsgyéjét két sziklatömbbel jelölték meg, amiket 1938-ban eltávolítottak.
1535 táján, a jelenlegi templomtól északi irányban 20 lépésnyi távolságra építettek egy kicsi templomot, aminek tornya is volt. Védőszentje ennek is, mint annak amit a törökök leromboltak, Szent Kozma és Domján lett. A templom körül temető volt 1781-ig. Azóta van a jelenlegi helyen a sírkert.
1877-ben a község nagyobb része leégett, a kár felmérhetetlenül nagy volt.
Káld Község Önkormányzata
Cím: 9673 Káld, Berzsenyi utca 19.
Telefon: +36 95 470 167
Cím: 9673 Káld, Berzsenyi utca 19.
Telefon: +36 95 470 167
Egy fontos név Káld életében: Scherg Lőrinc
Scherg Lőrinc 1864-ben, Bajorországban született, de már korán megszerezte a magyar állampolgárságot. Erdészeti tanulmányait Würtzburgban és Aschaffenburgban végezte. Lajos bajor királyi herceg hívta meg magyarországi Sárvár környéki birtokaira az alig 20 éves Scherg Lőrincet, ahol gyakornokként alkalmazta. Két évvel később már önálló beosztást kapott, előbb mint tacskáni erdész, majd 1901-ben bízták rá a káldi kerület vezetését. 1909-ben nevezték ki főerdésszé, 1920-ban erdőmesteri címet adományoztak neki. Munkássága során a Sárvár környéki erdőket, leginkább a Farkaserdőt újította meg. A korszerű művelés jegyében keresztezte a bajorországi magasabb színvonalú eljárásokat a hazai viszonyokkal. Szakszerű írányításával 1930-ban már az országos vastagfa-hasznosítás átlagának a háromszorosát termelte meg az uradalmi erdészet. A leromlott, agyonlegeltetett bokros, nyíres Farkaserdőt néhány évtized alatt magas hozamú, kiemelkedő hírű mintaerdővé változtatta. Bajorországból hozott tölgycsemetéket, talajjavítási céllal gyertyánt, valamint fagytűrő szlavóniai tölgyet telepített, meghonosította az amerikai tölgyet is. Meghagyta a több évszázados tölgyeket, az úgynevezett banyafákat is. A káldi határhoz közel bükkös jött létre, a Lajos-bükkökkel. Gondot fordított a gazdaságos vadgazdálkodásra is.
Látnivalók:
A Farkas-erdő
A kéktúra útvonalán fekvő Farkas-erdő szemet-lelket gyönyörködtető túraélményt kínál. Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje 1252-ben a Farkas család tulajdonában volt. A terület Vas megye első védett helyi természeti értéke.
A parkerdőben túrázó szépen kiépített és rendbentartott pihenőhelyeket, tanösvényt talál, "banyafák" (elpusztult és kidőlt, több mint 300 éves tölgy tanúfák), Scherg Lőrinc sírja mellett vezet az útja. A Mária Terézia-forrást és a közvetlen környezetét 1942-ben nyilvánították védetté a 7200 hektáros Farkas-erdő szélén. Az erdő egyik nevezetességének számító forrás, népies nevén "Trézia‐kút" Káld és Bejcgyertyános között található a Csikászó‐patak völgyében. A parkerdő 2015. tavaszán Scherg Lőrincről elnevezett kilátóval gazdagodott. A közel 20 méter magas fából készült kilátó a vasi haranglábak mintájára készült. A magasból jól látszik a Kemeneshát, a Ság hegy, a Kis-Somlyó, de még a Somló és tiszta időben a Bakony is.
A parkerdő a 84-es főútról közelíthető meg, az 55-ös és 56-os kilométerkő között kell lehajtani Káld közelében.
Rózsáskerti kirándulóhely:
Gérce, illetve a 84-es főút felől az Országos Kéktúra nyomvonalán érkezve, áthaladva a fogadókapu alatt, elhaladva a Rózsáskerti erdészház mellett, érjük el a kirándulóhelyet. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét. Innen indul a Gombaismereti Tanösvény.
Scherg sír:
Az aszfaltos út mellett tájékoztató tábla jelzi a Scherg házaspár sírjának helyét, megismertet Scherg Lőrinc erdőmester történetével.
Banyafai kirándulóhely:
1,5 km-re délre található a Rózsáskerti kirándulóhelytől, a Gombaismereti Tanösvény végállomása. Az 1995-ben kidőlt vénséges vén tölgyek (~300 évesek) már a Farkas-erdő telepítése előtt is itt álltak, egy óriási legelőterületen. Hajdan pásztorok telepedtek le árnyékukban, amíg a nyájaikat őrizték. Nevük a hiedelemvilágból eredeztethető, amely szerint tövükben találkoztak szombatonként a seprűnyélen odaérkező boszorkányok. A nagy banyafa törzskerülete 648 cm, magassága 23 m, koronaátmérője 32 m volt 1932-ben. A kis banyafa törzskerülete ugyanebben az időpontban 403 cm volt. A famatuzsálemek mellett kellemes erdei pihenőt és tanösvényt alakított ki az erdészet.
Hidegkúti Vadászház:
A Farkas-erdő szívében elhelyezkedő Káld-Hidegkúti komplexum jelenleg új vadászházként és oktatóközpontként funkcionál.
Kisboldogasszony-kápolna:
A vadászház mellett 2017-ben kápolna épült. Az erdei kápolna különleges dísze a Csíksomlyói Mária kegyszobor kicsinyített, hű másolata. Az üvegablakokon Mária, Szent Imre és Szent Hubertus alakjai elevenednek meg.
Hidegkúti pihenőhely:
A vadászház közelében, az Országos Kéktúra pecsételő helye mellett tűzrakó hely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla áll a kirándulók rendelkezésére. Innen a ● turistafestés vezet a Trézia-kúti kirándulóhelyre.
Őserdő:
A Hidegkúti vadászház mellett fekvő erdőterület, melyről tájékoztató táblán olvashatunk. A faállomány alakulását már legalább 120 éve kizárólag a természetes folyamatok határozzák meg, helyi jelentőségű védett természeti terület.
Lajos-bükkösi kirándulóhely:
Káld területén, a Lajos-bükkök közelében, az Országos Kéktúra mentén érhetjük el. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók pihenését.
Lajos-bükkök:
Scherg Lőrinc a Farkas-erdő átalakítása során, Káld közelében bükköst is létrehozott az egykori tulajdonos, III. Lajos bajor király emlékére. Sajnos azonban a korábbi állományból megmaradt, utolsó kettő Lajos-bükk 2005-ben, egy szélvihar nyomását már nem bírta ki, derékba törtek, s napjainkra már csak csonkjaik emlékeztetnek a hajdani bajor királyi erdőre. Az itt található, 1911-ben felállított kőpad az e helyütt megpihenő bajor királyi hercegi családra emlékeztet, neve is „Királyi-kőpad".
Trézia-kúti kirándulóhely:
A Mária Terézia-forrás Vas megye első természetvédelmi területe, mely 1942 óta élvez védettséget, a Lajos-bükkökkel egyidejűleg. Nevét a Mária Terézia-forrás egykori tulajdonosáról, Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnőről kapta. A térképeken Terézia-kút néven szerepel, de a helybeliek Trézia-kútnak nevezik. A kúthoz védőfásítással keretezett út vezet, védőház, tűzrakó helyek, erdei bútorok várják a kirándulókat. A talajvízszint már évtizedek óta olyan mélyre süllyedt, hogy a kút természetes vízellátása nem biztosítható. Az újjáépített Trézia-kutat napelemmel működő szivattyú látja el vízzel. Látható az eredeti kőpad, valamint az óriás Duglászfenyő.
Erdei kereszt:
Az Országos Kéktúráról leágazó ▲ turistaút mentén, a káldiak által „Pilóta-domb" néven ismert területen halt légi harcban hősi halált 1944. augusztus 7-én vitéz nemes Molnár László repülőm hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem tulajdonosa, aki haláláig a II. világháborúban a legtöbb magyar légi győzelmet aratta. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a hős pilóta emléke előtt tisztelegve állíttatta halálának helyszínén az emlékkeresztet.
Scherg Lőrinc-kilátó:
Az erdőmesterről elnevezett vasi haranglábak mintájára épült kilátó közel 20 m magas. Fentről a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat láthatjuk. A síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek ki: É-ÉK-i irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufagyűrűhöz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 m), ÉK-i irányban a Ság hegy (278 m), DK felé a 219 m magas Kis-Somlyó, és távolabb a Somló (431 m). Keleti irányban Káld község, a Ság hegy irányában pedig Vásárosmiske látható, keleten a Bakony vonulata zárja a látóhatárt.
Avasi öreg tölgy:
A Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják. Az „Avas" név mindenhol az erdőhöz, a megkülönböztetett figyelemben részesített öreg tölgyesekhez, bükkösökhöz kötődik. Így lehetett ez Káld határában is, hisz a Farkas-erdőt ábrázoló térképén három megírást is találunk: Avas, Kis-Avasi-erdő és Avasi-legelő. Az itt megcsodálható „Avasi öreg tölgy" korhadó törzse az Avas egykori erdejére emlékeztet bennünket. Megközelítően 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki.
Káldi bejárat a Farkas-erdőbe:
Káld község nyugati szélén fogadó kapu köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket, pihenőhely áll a kirándulók, valamint az Országos Kéktúrán haladók rendelkezésére.
Csipkereki autóspihenő:
A Farkas-erdő déli részén, a 8-as sz. főút mentén található, a 132,3 km-nél.
Gérce, illetve a 84-es főút felől az Országos Kéktúra nyomvonalán érkezve, áthaladva a fogadókapu alatt, elhaladva a Rózsáskerti erdészház mellett, érjük el a kirándulóhelyet. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét. Innen indul a Gombaismereti Tanösvény.
Scherg sír:
Az aszfaltos út mellett tájékoztató tábla jelzi a Scherg házaspár sírjának helyét, megismertet Scherg Lőrinc erdőmester történetével.
Banyafai kirándulóhely:
1,5 km-re délre található a Rózsáskerti kirándulóhelytől, a Gombaismereti Tanösvény végállomása. Az 1995-ben kidőlt vénséges vén tölgyek (~300 évesek) már a Farkas-erdő telepítése előtt is itt álltak, egy óriási legelőterületen. Hajdan pásztorok telepedtek le árnyékukban, amíg a nyájaikat őrizték. Nevük a hiedelemvilágból eredeztethető, amely szerint tövükben találkoztak szombatonként a seprűnyélen odaérkező boszorkányok. A nagy banyafa törzskerülete 648 cm, magassága 23 m, koronaátmérője 32 m volt 1932-ben. A kis banyafa törzskerülete ugyanebben az időpontban 403 cm volt. A famatuzsálemek mellett kellemes erdei pihenőt és tanösvényt alakított ki az erdészet.
Hidegkúti Vadászház:
A Farkas-erdő szívében elhelyezkedő Káld-Hidegkúti komplexum jelenleg új vadászházként és oktatóközpontként funkcionál.
Kisboldogasszony-kápolna:
A vadászház mellett 2017-ben kápolna épült. Az erdei kápolna különleges dísze a Csíksomlyói Mária kegyszobor kicsinyített, hű másolata. Az üvegablakokon Mária, Szent Imre és Szent Hubertus alakjai elevenednek meg.
Hidegkúti pihenőhely:
A vadászház közelében, az Országos Kéktúra pecsételő helye mellett tűzrakó hely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla áll a kirándulók rendelkezésére. Innen a ● turistafestés vezet a Trézia-kúti kirándulóhelyre.
Őserdő:
A Hidegkúti vadászház mellett fekvő erdőterület, melyről tájékoztató táblán olvashatunk. A faállomány alakulását már legalább 120 éve kizárólag a természetes folyamatok határozzák meg, helyi jelentőségű védett természeti terület.
Lajos-bükkösi kirándulóhely:
Káld területén, a Lajos-bükkök közelében, az Országos Kéktúra mentén érhetjük el. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók pihenését.
Lajos-bükkök:
Scherg Lőrinc a Farkas-erdő átalakítása során, Káld közelében bükköst is létrehozott az egykori tulajdonos, III. Lajos bajor király emlékére. Sajnos azonban a korábbi állományból megmaradt, utolsó kettő Lajos-bükk 2005-ben, egy szélvihar nyomását már nem bírta ki, derékba törtek, s napjainkra már csak csonkjaik emlékeztetnek a hajdani bajor királyi erdőre. Az itt található, 1911-ben felállított kőpad az e helyütt megpihenő bajor királyi hercegi családra emlékeztet, neve is „Királyi-kőpad".
Trézia-kúti kirándulóhely:
A Mária Terézia-forrás Vas megye első természetvédelmi területe, mely 1942 óta élvez védettséget, a Lajos-bükkökkel egyidejűleg. Nevét a Mária Terézia-forrás egykori tulajdonosáról, Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnőről kapta. A térképeken Terézia-kút néven szerepel, de a helybeliek Trézia-kútnak nevezik. A kúthoz védőfásítással keretezett út vezet, védőház, tűzrakó helyek, erdei bútorok várják a kirándulókat. A talajvízszint már évtizedek óta olyan mélyre süllyedt, hogy a kút természetes vízellátása nem biztosítható. Az újjáépített Trézia-kutat napelemmel működő szivattyú látja el vízzel. Látható az eredeti kőpad, valamint az óriás Duglászfenyő.
Erdei kereszt:
Az Országos Kéktúráról leágazó ▲ turistaút mentén, a káldiak által „Pilóta-domb" néven ismert területen halt légi harcban hősi halált 1944. augusztus 7-én vitéz nemes Molnár László repülőm hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem tulajdonosa, aki haláláig a II. világháborúban a legtöbb magyar légi győzelmet aratta. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a hős pilóta emléke előtt tisztelegve állíttatta halálának helyszínén az emlékkeresztet.
Scherg Lőrinc-kilátó:
Az erdőmesterről elnevezett vasi haranglábak mintájára épült kilátó közel 20 m magas. Fentről a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat láthatjuk. A síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek ki: É-ÉK-i irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufagyűrűhöz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 m), ÉK-i irányban a Ság hegy (278 m), DK felé a 219 m magas Kis-Somlyó, és távolabb a Somló (431 m). Keleti irányban Káld község, a Ság hegy irányában pedig Vásárosmiske látható, keleten a Bakony vonulata zárja a látóhatárt.
Avasi öreg tölgy:
A Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják. Az „Avas" név mindenhol az erdőhöz, a megkülönböztetett figyelemben részesített öreg tölgyesekhez, bükkösökhöz kötődik. Így lehetett ez Káld határában is, hisz a Farkas-erdőt ábrázoló térképén három megírást is találunk: Avas, Kis-Avasi-erdő és Avasi-legelő. Az itt megcsodálható „Avasi öreg tölgy" korhadó törzse az Avas egykori erdejére emlékeztet bennünket. Megközelítően 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki.
Káldi bejárat a Farkas-erdőbe:
Káld község nyugati szélén fogadó kapu köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket, pihenőhely áll a kirándulók, valamint az Országos Kéktúrán haladók rendelkezésére.
Csipkereki autóspihenő:
A Farkas-erdő déli részén, a 8-as sz. főút mentén található, a 132,3 km-nél.
Káldi kő-keresztek:
Káld községben és határában 11 db kőkereszt található. Eszmei értékük mellett elsősorban szakrális értéket képviselnek. Állapotukat tekintve, annak ellenére, hogy 150-200 éves alkotásokról van szó, jó állapotban vannak, köszönhetően a Rózsafüzér Társulati tagoknak, akik rendbetételükről rendszeresen gondoskodnak. Az említett alkotások nem minősülnek műemléknek, de a falu számára felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
Hősök szobra:
Készítette Csiszér János szobrász. A szobor lábazatának hátsó részén az I. világháborúban elesett hősök névsora olvasható, a déli oldalon pedig II. világháborúban elesettek nevei szerepelnek. Ez utóbbi táblát Ruzsa László kőfaragó vésnök készítette. A szobor leleplezése 1924. október 7-én történt. A II. világháborúban elveszett hősök táblájának avatására 1988. május utolsó vasárnapján került sor.
Szent János Keresztelő templom
A Káldi Római Katolikus templomot az 1780-as években építették újjá, védőszentjéül Keresztelő Szent Jánost választották. Eredetileg Szent Iván volt a templom védőszentje. Gulácsi Farkas János, majd később fiai lettek a templom kegyurai, akik nagyon sok anyagi áldozatot hoztak a templomért. Az oltárképet Dorfmeister István, a kor egyik leghíresebb egyházi festője készítette az ő megrendelésükrre. Ugyancsak a Gulácsi család készíttette a stációs képeket is 1790-es években, amelyeket Ferences szerzetesek készítettek. A templomban található szobrokat többségében Tiroli fafaragó művészek készítették. A Szűz Mária szobor különlegessége, hogy egy tömb vadkörtefából van kifaragva.
Az 1850-es években Felső-Káldi Káldy Sándor lett a templom kegyura. Az ő idejében készült az orgonás kórus, valamint két haranggal is gazdagodott a templom. Ő festette meg Dorfmeister Istvánnal a mellékoltár képet, amely Szent Kozma és Damján gyógyító orvosokat ábrázolja. Az 1880-as években a templom kegyura a Maróthy család lett, több mint 50 évig. Ez idő alatt épültek meg az oldalsekrestyék, a kórusokkal együtt. A Maróthy család ajándékozta a templomnak azt a fából faragott, 24 karátos arannyal bevont csillárt, ami restaurálás után a mai napig is díszíti a templomot. Szintén a Maróthy család anyagi segítségével történt a templom 1938-39. évi felújítása, az új orgona felépítése, amely a híres pécsi Angster orgonakészítő cég remeke.
| Képgaléria | ||||||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 |  |  |  | |||
 | ||||||
|
A további navigáláshoz kérem, használja a menüpontokat.
A Program a NYDOP-2.3.1/A-12/2012-0003 számú projekt
támogatásával valósult meg.